Gy�ny�r� az uttalan rengeteg,
ujjong lelkem a parton egyed�l;
egy t�rsas�g van, hol nem szenvedek:
a m�ly tenger, hol az �r heged�l.
Megvetlek, ember! Term�szet, te h�,
meghitt bar�tom, benned rejtezem:
fogadj be h�t Mindens�g, lelkemen
a mondhatatlan �l, ki�lt� rejtelem.

G�rd�lj s�t�tk�k Tenger, h�mp�ly�gj!
T�zezer flotta siklik balgatag
f�l�tted; ember d�l a f�ld f�l�tt,
de itt megtorpan: roncs haj�darab
v�z-pusztas�god m�ve, nem marad
�rny�ka sem d�h�nek, teste m�g
es�cseppk�nt villan - egy pillanat -
s m�ly kebledbe zuhan, mint bugybor�k,
s�r, kopors�, harang, eml�k mind - puszta l�g.